Diabétesz megelőzése,
és a szövődmények kezelése
BEMERREL

Az IDF 2003-ban publikált adatai szerint a diabétesz gyakoriságának jelentős növekedése várható világszerte. A cukorbetegség mind a társadalomra nézve, mind az egyén számára jelentős teher. A társadalmi teher gazdasági vonzatát vizsgálva egy 2009-es felmérés alapján a cukorbetegek egészségügyi kiadása az OEP költség 13%-át, a GDP 0,65%-át teszi ki.
A cukorbetegeket tekintve alapbetegségük jelentős életminőség csökkenést okoz, melynek tényezői maga a betegség és szövődményei, a diagnosztikus és terápiás beavatkozások, pszichoszociális problémák és anyagi terhek. Ezen terhek a késői diabéteszes szövődmények megjelenésével tovább fokozódnak.
.
A 2-es típusú diabétesz a diagnózis pillanatában már 50%-ban mikro- és makrovaszkuláris szövődmények és rizikófaktorok előfordulásával társul. A cukorbetegek cardio- és cerebrovaszkuláris halálozásának a növekedése is megfigyelhető annak ellenére, hogy társadalmi szintű próbálkozások történnek évtizedek óta mind a gyógyítás, mind a megelőzés terén. 1989-ben a Saint Vincenti Nyilatkozatban lefektetésre került, hogy a diabétesz okozta vakság, veseelégtelenség és végtagamputációk számát 30-50%-kal kell csökkenteni..
Ennek ellenére napjainkban T2DM-ben minden 4. beteg lába amputált, minden 5. esetben myocardiális infarctus zajlik, minden 6. eset végstádiumú veseelégtelenséggel jár..
A diabeteszes láb patofiziológiai tekintetben az autonóm és perifériás neuropátia, valamint az alsó végtag különböző súlyosságú érszűkületének következtében kialakult, többnyire progrediáló kórkép..
A nem traumás lábamputációk legfontosabb rizikófaktora..
A diabeteszes lábfekély rossz gyógyhajlamú és ha gyógyul is, 30-100%-ban a seb egy éven belül kiújul, aminek következménye az évi 3000 – 4000 amputáció Magyarországon.
Retrospektív adatgyűjtést végeztünk arra vonatkozóan, hogy a BEMER 3000 kezelés mily módon befolyásolja a szénhidrát anyagcserét, a boka/kar index ill. a kalibrált hangvilla értékeket, a fájdalom érzetet VAS skála alapján, valamint a sebgyógyulás ütemét.
Kalibrált hangvillával mért értékben bár tapasztalható javulás, a változás nem szignifikáns. VAS skálán jelzett fájdalomszint szignifikáns mérséklődést mutatott. A diabéteszes fekély és csonk seb gyógyulásában is látványos eredményeket értünk el, a kezelt betegek egyikét sem kellett további sebészeti beavatkozásra utalnunk. A mikrocirkulációt igazoltan javító BEMER kezelésnek a késői diabéteszes szövődmények primer, szekunder és tercier prevenciójában helye van.